2001 augusztus 9. én csütörtökön öten barátok indultunk akkor még a Székesfehérvári Hegymászó Sport Klub tagjaiként a Magas Tátrába sziklát mászni. Ketten-ketten fix mászópartit alkottak, míg én csapódtam harmadiknak egy egyik partihoz. A vonatút után feltúráztunk a menedékházhoz majd a másnapi mászást terveztük még az éjszaka előtt. Nekem különös rossz érzésem volt már az út során és az éjszaka folyamán és annak ellenére hogy ilyet még nem csináltam reggel elköszöntem a barátaimtól és hazaindultam vonattal. A két mászóparti 10.-én reggel a Nagy-Tarpataki-völgyben levő Hegyes-torony megmászására indult.
A további részleteket a magas-tatra. info oldalról csatolom be.
"Antal Péter 2001. augusztus 10-én szenvedett balesetet a Nagy-Tarpataki-völgyben levő Hegyes-torony megmászása utáni ereszkedést követően, ahol egy a kötél lehúzása során kilazult és lehullott, kb. 50x50 cm-es szikla találta el. Azonnal eszméletét vesztette, és bár gyorsan érkezett a segítség, a közben elromlott időben helikopteres segítségnyújtásra nem volt lehetőség. A hegyi mentők és az orvos is csak gyalogosan jutottak el a baleset helyszínére, és ugyancsak gyalogosan kezdték meg a sérült leszállítását, előbb a Hosszú-tavi menedékházhoz, majd miután a helikopter továbbra sem tudott felszállni, ezért szintén gyalogosan tovább, a Tarajka felé. Az eszméletlen hegymászót vállukon cipelő hegyi mentőket kísérő orvos a hajnali órákban észlelte, hogy Péter nem lélegzik. Az azonnali újjáélesztési kísérlet ellenére Antal Péter a gyalogos mentés közben, másnap hajnalban a Hosszú-tavi menedékház és a Tarajka között életét vesztette. Az este hat óra körül bekövetkezett balesetet követően a viharos időben történő mentést követően a hegyi mentők másnap reggel 5 óra körül érkeztek meg Antal Péter holttestével a Tarajkára. "
2001. augusztus 11.-én értesültem barátom balesetéről. Családjával azonnal Poprádra indultunk ahol a kórházba már csak Bütyök testétől tudtunk elbúcsúzni, lelke örökre a szeretett hegyei közt maradt.
Bütyök... már 20 éve nem vagy köztünk. Meghatározó tagja és vezetője voltál a csapatunknak és a magyar hegymászó társadalomnak. Fiatalon kerültél az égi hegyek közé, de itt a földön is lett volna még dolgod, egy kalandos élet állt elötted. Sose fogunk elfelejteni, a barátaid mindig emlékezni fognak rád. Köszönöm hogy ismerhettelek, tanulhattam tőled és barátod lehettem.
Az égi hegyekbe azóta már sok barát, ismerős csatlakozott hozzád. A hegymászás veszélyes sport, de számotokra a szabadságot adta. Hiányotokat semmi és senki nem tudja betölteni, szívünkben mindig ott fogtok élni.
A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található a Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve. Antal Péter „Bütyök” bronz emléktábláját a Székesfehérvári Hegymászó Sportklub készíttette, különlegessége, hogy a baleset helyszínét és módját szlovák nyelven olvashatjuk. Az emléktábla szövege az alábbi:
Lejegyezte: Gaál Tamás
A további részleteket a magas-tatra. info oldalról csatolom be.
"Antal Péter 2001. augusztus 10-én szenvedett balesetet a Nagy-Tarpataki-völgyben levő Hegyes-torony megmászása utáni ereszkedést követően, ahol egy a kötél lehúzása során kilazult és lehullott, kb. 50x50 cm-es szikla találta el. Azonnal eszméletét vesztette, és bár gyorsan érkezett a segítség, a közben elromlott időben helikopteres segítségnyújtásra nem volt lehetőség. A hegyi mentők és az orvos is csak gyalogosan jutottak el a baleset helyszínére, és ugyancsak gyalogosan kezdték meg a sérült leszállítását, előbb a Hosszú-tavi menedékházhoz, majd miután a helikopter továbbra sem tudott felszállni, ezért szintén gyalogosan tovább, a Tarajka felé. Az eszméletlen hegymászót vállukon cipelő hegyi mentőket kísérő orvos a hajnali órákban észlelte, hogy Péter nem lélegzik. Az azonnali újjáélesztési kísérlet ellenére Antal Péter a gyalogos mentés közben, másnap hajnalban a Hosszú-tavi menedékház és a Tarajka között életét vesztette. Az este hat óra körül bekövetkezett balesetet követően a viharos időben történő mentést követően a hegyi mentők másnap reggel 5 óra körül érkeztek meg Antal Péter holttestével a Tarajkára. "
2001. augusztus 11.-én értesültem barátom balesetéről. Családjával azonnal Poprádra indultunk ahol a kórházba már csak Bütyök testétől tudtunk elbúcsúzni, lelke örökre a szeretett hegyei közt maradt.
Bütyök... már 20 éve nem vagy köztünk. Meghatározó tagja és vezetője voltál a csapatunknak és a magyar hegymászó társadalomnak. Fiatalon kerültél az égi hegyek közé, de itt a földön is lett volna még dolgod, egy kalandos élet állt elötted. Sose fogunk elfelejteni, a barátaid mindig emlékezni fognak rád. Köszönöm hogy ismerhettelek, tanulhattam tőled és barátod lehettem.
Az égi hegyekbe azóta már sok barát, ismerős csatlakozott hozzád. A hegymászás veszélyes sport, de számotokra a szabadságot adta. Hiányotokat semmi és senki nem tudja betölteni, szívünkben mindig ott fogtok élni.
A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található a Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve. Antal Péter „Bütyök” bronz emléktábláját a Székesfehérvári Hegymászó Sportklub készíttette, különlegessége, hogy a baleset helyszínét és módját szlovák nyelven olvashatjuk. Az emléktábla szövege az alábbi:
ANTAL PÉTER
BÜTYÖK
SZÉKESFEHÉRVÁR
1977. VII. 13.
Po úspešnom zostupe
z Ostrého štítu zranený
padajúcim kameňom, skonal
vo Veľkej Studenej doline
2001. VIII. 11.
SzHSK
Lejegyezte: Gaál Tamás
Megjegyzések
Megjegyzés küldése